Rajzdiktálás

Ez a tevékenység elsősorban általános iskolás gyermekeknek ajánlott, de az irányokat biztosan ismerő, számlálni jól tudó nagycsoportosokkal is ki lehet próbálni. Fejleszti az auditív észlelést és figyelmet, a beszédértést, az intermodalitást, a síkban való tájékozódást és a grafomotorikát.

Szükség van hozzá egy négyzetrácsos lapra és valamilyen íróeszközre, amelyet a gyermek ügyesen használ – ez lehet ceruza, filctoll, zsírkréta, de akár ujjfesték is.

Előkészületként gondoljunk ki egy ábrát, amit majd lerajzoltatunk a gyermekkel. Ez, a gyermek képességeit figyelembe véve, lehet egy egyszerű rajz, betű, szám vagy valamilyen útvonal is. Ezt érdemes először magunknak lerajzolni, hogy biztosan jó lépéseket diktáljunk a gyermeknek. Illetve így el tudjuk dönteni, az ábra melyik részéről a legjobb elkezdeni a rajzolást – ezt jó, ha a gyermeknek is bejelöljük a négyzetrácsos lapon például egy x-szel. Ezután beszéljük meg a gyermekkel, hogyan fogjuk vezetni a rajzolását. Erre két módot javaslok:

  1. Használhatunk irányokat: felfelé, lefelé, jobbra, balra. Nagyobbaknál már bejöhetnek az átlók is, pl. jobbra fel, balra le.
  2. Nagyoknál használhatunk égtájakat is. Ilyenkor én mindig megbeszélem a gyermekkel, melyik égtáj melyik irányt jelöli (pl. észak=fel, nyugat=bal, dél-kelet=jobbra le) és ezt le is rajzoljuk a lap egy nem használt részére.

Bármelyiket is választjuk, a diktálás során az irány mellé azt is meg kell mondanunk, hány mezőt kell arra haladnia a gyermeknek – pl. jobbra 2, majd fel 3 vagy keletre 2, majd észak felé 3. Ha elkészült a rajz, megkérdezhetjük a gyermeket, mit ábrázol és – ha van konkrét oka – szerinte miért azt választottuk (pl. mert azzal a betűvel kezdődik a neve).

Jó szórakozást!

Készítette: Horváth Melinda