A szaglóérzék fejlesztése, a szaglás „gyakoroltatása” talán kevésbé tűnik hasznos, vagy fontos dolognak. Pedig a hétköznapi életben mindannyian sokszor használjuk a szaglásunkat (elsősorban az élelmiszerekkel kapcsolatban), csak sokszor nem is tudatosul bennünk. A gyermekek többsége szívesen szagol meg különböző dolgokat, de természetesen lehetnek nagy egyéni különbségek ezen a téren. Kezdetben mindenképpen olyan dolgokat szagoltassunk a gyermekkel, amiktől nem undorodik, amikről tudjuk, hogy szereti, hogy kellemes élmény, jó játék legyen ez a számára. A játék során figyelembe kell venni, hogy az orrunk a „legfáradékonyabb” érzékszervünk, hamar telítődik, ezért néhány illat megszagolása után tartsunk szünetet, váltsunk tevékenységet.
- Ismerős illatok
– szagoltassunk a gyermekkel általa
jól ismert, egyértelmű illatokat, majd következő alkalommal már ne áruljuk el
előre, mit mutatunk neki, próbálja meg kitalálni. Segítség lehet, ha az adott
dolgok képét, csomagolását, vagy néhány darabját letesszük elé az asztalra,
majd valamelyikből szagoltatunk vele. Érdemes csukott szemmel szagolnia, de ha
nem tudja/akarja csukva tartani a szemét, akkor az egyik tenyerünket az orra
fölé, az orrnyergéhez tarthatjuk „ellenzőként”, és a másik kezünkkel az orra
alá tarthatjuk a szagolni valót.
A konyha számtalan lehetőséget kínál
az illatok feltérképezésére. Pl.: különböző zöldségek, gyümölcsök, pékáruk
illata, fűszerek, tea, kakaó, stb. Az édességekkel feltehetőleg nagy sikerünk
lesz: csokoládé, keksz, sütemény, mogyorókrém, lekvárok, stb.
Az éppen fövő étel illata sok esetben jellegzetes, és nem ugyanolyan, mint a már kész ételé, más a meleg, és más a hideg étel illata. Ezekre mind felhívhatjuk a figyelmét.
Később áttérhetünk a kevésbé ismert,
vagy kevésbé jellegzetes ételek illatára: liszt, cukor, tej, tejtermékek, olaj,
magvak, aszalványok, stb. Nyissuk ki a hűtőt, és szimatoljuk meg vele együtt,
mit érzünk, majd mutassuk is meg neki, hogy minek a szagát-illatát érezhette.
A fürdőszoba a másik terület, ahol
számos illatot találunk: szappan, tusfürdő, mosószer, öblítő, krémek, stb.
Figyeljünk rá, hogy a különböző flakonokba, tégelyekbe soha ne szagoljunk bele
közvetlenül, hanem, ahogy a kémia órán tanultuk, emeljük az orrunk közelébe, és
a kezünkkel az orrunk felé legyezgetve tereljük az illatot az orrunkhoz. Erre
tanítsuk meg a gyermeket is, hiszen egy-egy erősebb szagú dologba közvetlenül
beleszagolni meglehetősen rossz élmény lehet. Természetesen a maró hatású, erős
tisztítószereket soha ne szagoltassuk meg még legyezgetve sem, hanem csak a
használatuk után a levegőben terjedő szagukat (pl. fürdőszoba- vagy WC
takarítás után).
Fokozatosan taníthatjuk a
kisgyermeknek, hogy a szagok, illatok révén milyen fontos információkhoz tud
jutni (pl. egy élelmiszer friss-e még, vagy esetleg már romlott…)
Kedvenc mesénkhez, diafilmünkhöz
kereshetünk odaillő illatokat is. Az adott részhez érve mindenki megszagolhatja
pl. Anya parfümjét („virágillat szállt”), vaníliáscukrot („Nagyi süteményt
sütött”), stb. Természetesen mi magunk is találhatunk ki „illatos” történeteket
a gyermekkel együtt.
Készítette: Garai Szilvia