A szaglóérzék fejlesztése, a szaglás „gyakoroltatása” talán kevésbé tűnik hasznos, vagy fontos dolognak. Pedig a hétköznapi életben mindannyian sokszor használjuk a szaglásunkat (elsősorban az élelmiszerekkel kapcsolatban), csak sokszor nem is tudatosul bennünk. A gyermekek többsége szívesen szagol meg különböző dolgokat, de természetesen lehetnek nagy egyéni különbségek ezen a téren. Kezdetben mindenképpen olyan dolgokat szagoltassunk a gyermekkel, amiktől nem undorodik, amikről tudjuk, hogy szereti, hogy kellemes élmény, jó játék legyen ez a számára. A játék során figyelembe kell venni, hogy az orrunk a „legfáradékonyabb” érzékszervünk, hamar telítődik, ezért néhány illat megszagolása után tartsunk szünetet, váltsunk tevékenységet.
- Ismerős illatok
– szagoltassunk a gyermekkel általa jól ismert, egyértelmű illatokat, majd következő alkalommal már ne áruljuk el előre, mit mutatunk neki, próbálja meg kitalálni. Segítség lehet, ha az adott dolgok képét, csomagolását, vagy néhány darabját letesszük elé az asztalra, majd valamelyikből szagoltatunk vele. Érdemes csukott szemmel szagolnia, de ha nem tudja/akarja csukva tartani a szemét, akkor az egyik tenyerünket az orra fölé, az orrnyergéhez tarthatjuk „ellenzőként”, és a másik kezünkkel az orra alá tarthatjuk a szagolni valót.
A konyha számtalan lehetőséget kínál az illatok feltérképezésére. Pl.: különböző zöldségek, gyümölcsök, pékáruk illata, fűszerek, tea, kakaó, stb. Az édességekkel feltehetőleg nagy sikerünk lesz: csokoládé, keksz, sütemény, mogyorókrém, lekvárok, stb.
Az éppen fövő étel illata sok esetben jellegzetes, és nem ugyanolyan, mint a már kész ételé, más a meleg, és más a hideg étel illata. Ezekre mind felhívhatjuk a figyelmét.
- Új illatok
Később áttérhetünk a kevésbé ismert, vagy kevésbé jellegzetes ételek illatára: liszt, cukor, tej, tejtermékek, olaj, magvak, aszalványok, stb. Nyissuk ki a hűtőt, és szimatoljuk meg vele együtt, mit érzünk, majd mutassuk is meg neki, hogy minek a szagát-illatát érezhette.
A fürdőszoba a másik terület, ahol számos illatot találunk: szappan, tusfürdő, mosószer, öblítő, krémek, stb. Figyeljünk rá, hogy a különböző flakonokba, tégelyekbe soha ne szagoljunk bele közvetlenül, hanem, ahogy a kémia órán tanultuk, emeljük az orrunk közelébe, és a kezünkkel az orrunk felé legyezgetve tereljük az illatot az orrunkhoz. Erre tanítsuk meg a gyermeket is, hiszen egy-egy erősebb szagú dologba közvetlenül beleszagolni meglehetősen rossz élmény lehet. Természetesen a maró hatású, erős tisztítószereket soha ne szagoltassuk meg még legyezgetve sem, hanem csak a használatuk után a levegőben terjedő szagukat (pl. fürdőszoba- vagy WC takarítás után).
Fokozatosan taníthatjuk a kisgyermeknek, hogy a szagok, illatok révén milyen fontos információkhoz tud jutni (pl. egy élelmiszer friss-e még, vagy esetleg már romlott…)
- „4 D”-s mesék
Kedvenc mesénkhez, diafilmünkhöz kereshetünk odaillő illatokat is. Az adott részhez érve mindenki megszagolhatja pl. Anya parfümjét („virágillat szállt”), vaníliáscukrot („Nagyi süteményt sütött”), stb. Természetesen mi magunk is találhatunk ki „illatos” történeteket a gyermekkel együtt.
Készítette: Garai Szilvia