Beküldve:

Kirakó házilag

Ez a játék elsősorban iskolás gyermekeknek ajánlott, de egyszerűbb változatát nagycsoportos óvodással is ki lehet próbálni.

Fejleszti a vizuális megfigyelőképességet, a rész-egész viszony észlelését, a síkban való tájékozódást, a figyelmet, a gondolkodást, a finommotorikát, a kitartást, feladattudatot és a kudarctűrő képességet. Emellett használhatjuk még a kommunikáció fejlesztésére, szókincsbővítésre és új ismeretek átadására is.

Szükség van hozzá ollóra és egy képre, amit nem sajnálunk szétvágni és a gyermek is szívesen foglalkozik majd a kirakásával. A kép származhat régebbi naptárból, újságból, nyomtathatunk az internetről, akár kézzel is rajzolhatunk, de egy színező is kiváló. Azonban mindegyiknél fontos, hogy nagy méretű képpel dolgozzunk, amelyen maguk az ábrák is nagyok. A kép ne legyen zsúfolt, jól elkülönüljenek egymástól a különböző részek. A kép kiválasztásába a gyermeket is nyugodtan bevonhatjuk. Ha megtaláltuk a megfelelő képet, nincs más dolgunk, mint feldarabolni és már kezdődhet is a kirakózás.

Kisebb gyermekeknél nem érdemes 6-8 darabnál többre vágni a képet. Ha óvodás gyermekkel szeretnénk ezt játszani, nála inkább 4-6 darabbal kezdjünk. Természetesen mindez attól is függ, hogy a gyermek mennyire gyakorlott a kirakózásban. Nagyobb vagy ügyesebb gyermekeknél nyugodtan vághatjuk több darabba a képet. Segítség lehet, ha a gyermek látja egyben is a képet – akár a kirakás alatt végig, akár csak előtte. A kép kirakása mellett itt az is kihívás, hogy a részeket nem lehet egymásba illeszteni, így előfordul, hogy kicsit szétcsúsznak azok a részek, amelyet a gyermek már összerakott. Ezt érdemes előre jelezni és azt kérni a gyermektől, hogy a tőle telhető legpontosabban próbálja összeilleszteni a darabokat. Rajz vagy színező esetében fel is ragaszthatjuk az elkészült képet, amelyet a gyermek így ki tud színezni.

Jó szórakozást!

Horváth Melinda

Beküldve:

Társasjáték házilag

Ez a játék elsősorban alsó tagozatos gyermekeknek javasolt, de idősebb gyermekek is bátran kipróbálhatják. Nagycsoportos óvodások valószínűleg nagyobb testvérrel vagy szülővel közösen tudják elkészíteni a társasjátékot.

Elsősorban a síkban való tájékozódást, a grafomotorikát, a figyelmet, a kitartást, a gondolkodást és a kreativitást fejleszti. Bővíthető vele a szókincs, az elkészült társasjáték játszása közben pedig gyakorolható a számlálás, illetve a kommunikáció és a szociális készségek is fejlődnek.

A legegyszerűbb társasjáték elkészítéséhez szükség van fehér lapra – lehet A/4-es vagy A/3-as – és grafit ceruzára. Kérjük meg a gyermeket, hogy először rajzolja fel a kezdés helyét, a célt és a játékpályát. A mezők lehetnek kör, négyzet, sőt „pocsolya” alakúak is. Ha az alap megvan, jöhetnek a különleges mezők (számozott, valamilyen szimbólummal megjelölt, előrébb vivő stb.) és az extra elemek (pl. híd, létra). Az ezekhez tartozó magyarázatokat ajánlott egy külön lapra felírni és nem a játék hátuljára. Így kiküszöböljük, hogy a játék közben folyamatosan fordítgatni kelljen a játéktáblát. Amikor ezzel is elkészült a gyermek, akkor érdemes kiszínezni, kidíszíteni a játékot. Lehet színes ceruzával, zsírkrétával, filctollal is dolgozni, a lényeg, hogy élénk, jól látható nyomot hagyjon vele a gyermek a papíron.

Készülhet egyszerű „dobok-lépek” társasjáték vagy egy-egy témához kapcsolódó is (pl. kalózos, állatos, hercegnős).

Ha a gyermek elkészült a táblával, már csak egy dobókockát és néhány bábut kell keríteni és kezdődhet is a közös családi társasjátékozás!

Jó szórakozást kívánok!

Készítette: Horváth Melinda

Beküldve:

Játékok ly-s szavakkal

Ez a játék bármely, már olvasni tudó iskolás gyermek számára megfelelő. Elsődleges célja, hogy a gyermek játékos formában találkozzon minél többször ly-s szavakkal és így tanulja meg az írásmódjukat. Emellett azonban rengeteg részképesség fejlesztésére használható: figyelem, vizuális megfigyelőképesség, emlékezet, gondolkodás, főfogalom alá sorolás (csoportosítás), finommotorika, grafomotorika. Továbbá gyakorolható az olvasás, a szótagolás, a betűrendbe sorolás, a mondat- és a történetalkotás és a szókincs bővítésére is alkalmas.

Szükség van hozzá olyan szókártyákra, melyekre ly-s szavakat írunk. Ezeket készíthetjük kézzel és számítógéppel is, azonban mindkettőnél fontos, hogy olyan betűméretet és betűtípust használjunk, amelyet gyermekünk könnyen el tud olvasni.  Akinek van rá lehetősége, le is laminálhatja a kártyákat, hogy tartósabbak legyenek. Ha segítségre van szükségünk a szavakat illetően, az interneten találni szólistákat – például itt:

http://webtanitoneni.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1192418

Íme néhány játékötlet:

  • Kisebb gyermekeket megkérhetünk arra, hogy olvassák el, mi van a szókártyán, majd tapsolják el (törjék össze) és mondják meg hányat tapsoltak. Nagyobbaknál erre már használhatjuk a szótagolás kifejezést.
  • Készíthetünk a kártyákból egy olyan sorozatot is az eredeti mellé, ahol a szavak szótagolva vannak leírva (akár a szótagszámmal együtt). Ekkor lehet párosítani a szótagolt és egybeírt szavakat, vagy memóriát is játszhatunk velük. A szótagolt változat sikerélményt nyújthat azoknak a gyermekeknek is, akik még nehezen boldogulnak a szavak olvasásával.
  • Csoportosítani is lehet a szavakat, például szótagszám szerint, kezdőbetűk alapján. Főfogalmak alá is soroltathatjuk a szavakat (pl. állatok, tulajdonságok, főnevek stb.). A csoportosítás szempontját megmondhatjuk mi is, de a gyermek is nyugodtan mondhat szempontokat. Csoportosítás után a gyermek emlékezetét is fejleszthetjük, ha arra kérjük, válasszon egy csoportot, adott ideig memorizálja az oda tartozó szavakat, majd emlékezetből mondja el vagy írja le őket.
  • Játszhatunk kakukktojás játékot is. Ekkor kirakunk a gyermek elé 4 vagy 5 kártyát, neki pedig meg kell mondania, melyik nem illik a sorba és miért.
  • Kérhetjük a gyermeket arra, hogy tegye betűrendbe a kapott szavakat. A sorba rakott szavakat le is írhatja.
  • Mondatokat is lehet alkotni egy-egy szóval – akár szóban, akár írásban. Sőt akár egy egész történetet kitalálhatunk ly-s szavakra felfűzve.
  • Ha a ritkán használt szavakat is írunk a szókártyákra, készíthetünk hozzá magyarázatot is, a gyermeknek pedig ki kell találnia, melyik magyarázathoz melyik szó tartozik.

Bármelyik változatot is próbáljuk ki, ha sokat forgatja a gyermek a kártyákat, biztos, hogy jó néhány szó megmarad az emlékezetében és azokat később is le tudja írni helyesen.

Jó szórakozást!

Készítette: Horváth Melinda

Beküldve:

Bárányterelő játék

A játékot óvodás és kisiskolás gyermekeknek ajánljuk. Szükség lesz néhány vattakorongra, vagy vattára, amelyből készítsen a gyermek körülbelül dió nagyságú golyókat. Építőkockákból vagy más módon építsen egy karámot, mely egy oldalon nyitott. Földön, vagy asztalon is játszhatunk.

A jól láthatóság érdekében minta nélküli, egyszínű sötét terítőt használjunk, vagy sötét szőnyeget, pokrócot terítsünk le a földre, hogy rátéve a fehér vattákat, könnyen észrevehetőek legyenek azok. Az építményt is élénk, világos színű elemekből alakítsuk ki, hogy kontrasztos legyen az alatta lévő anyag színével.

A játék lényege, hogy a szétszéledt bárányokat fújással betereljük a karámba. Tapasztalatom alapján a vattagolyókat könnyebb elfújni, mint a korongokat. A játék fejleszti a szemmozgásokat, a követést, a fixálást (tekintetrögzítés egy pontra), gondolkodni is kell, hogy milyen oldalról kell megfújni a báránykát, hogy a megfelelő irányba menjen, és nem utolsósorban a fújás technikája is fejlődik és közben erősödnek az arc- és száj körüli izmok. Mindez nagyon hasznos a logopédiára járó gyermekeknek is. A gyermek képességeitől és kitartásától függően növelhetjük a „bárányok” számát, vagy messzebbre helyezhetjük a karámtól, ill. készíthetünk mindegyiknek külön karámot is. Azoknak is ajánlott ez a játék, akik még nem tudnak fújni, mert ezáltal gyakorolhatnak, viszont ők csak egyenesen fújjanak, tehát a karám bejáratával szemben legyen a vattagolyó.

Készítette: Kolozs Ildikó, Frányóné Turbucz Gabriella

Beküldve:

Variációk legóra

Ezek a játékok elsősorban óvodás, illetve alsó tagozatos gyermekeknek ajánlottak. Kiválóan fejlesztik a gondolkodást, a vizuális megfigyelőképességet, differenciálást és emlékezetet, emellett bővíthető velük a szókincs és az általános ismeretek is. Ha a gyermek rakja ki a legó „képeket”, finommotorikája és kreativitása is fejlődik.

Szükség van hozzájuk egy alapra és olyan legókészletre, amely nem csupán építőkockákból áll, hanem tartalmaz különböző figurákat is (pl. emberek, állatok, tárgyak stb.).

Játékvariációk:

  1. Az alap két felére megépítünk egy-egy nagyon hasonló képet (pl. kertet), a gyermeknek pedig meg kell találnia a két kép közötti különbségeket (ezek számát előre mondjuk meg). A különbségek számát a gyermek képességeinek megfelelően határozzuk meg, illetve ennek növelésével nehezíthetünk a játékon. Nagyobb gyermekek esetében néha szerepet is cserélhetünk: ő építse meg a két képet és mi vagy a tesó keresse meg a különbségeket.
  2. Építsünk egy képet (pl. kertet, tűzoltóállomást – amihez van legónk) és rakjunk bele olyan elemeket is, amelyek nem illenek oda (pl. ajtó a kert közepén, fa egy épület belsejében). Ez után kérjük meg a gyermeket, hogy vegye ki vagy nevezze meg azokat a dolgokat, amelyek nem illenek a képbe. Meg is magyarázhatja, hogy mi miért nem jó. Itt is előre határozzuk meg, hogy hány tárgyat kell keresnie, és ennek a növelésével lehet nehezíteni a játékon. Ha a gyermeknek van kedve, itt is cserélhetünk szerepet vagy építhet feladványt a tesónak.
  3. Használhatjuk az előző változathoz felépített képet is, de készíthetünk egy egyszerűbbet is. Megmutatjuk a gyermeknek, megkérjük, hogy mindent nézzen meg alaposan, mert utána varázsolni fogunk (meg fogunk változtatni valamit). Ha úgy érzi, jól megfigyelte a képet, csukja be a szemét, mi pedig vegyünk el, cseréljünk ki valamit vagy rakjunk új elemet a képre. A gyerekek nagyon szeretik, ha ilyenkor varázsigét is mondunk – elvégre varázsolunk J Ha végeztünk, nyissa ki a szemét és mondja meg, mi változott. Először érdemes csak egy elemet változtatni és fokozatosan növelni ennek mennyiségét, de úgy gondolom, nem érdemes 3-4 elem fölé menni. Játszhatjuk úgy is, hogy előre megmondjuk, elvenni, cserélni vagy hozzárakni fogunk – ez segítség lehet a kevésbé gyakorlottaknak. Ha több elemen változtatunk, először például csak vegyük el őket és később keverjük a lehetőségeket (pl. egy tárgyat elveszek, kettőt kicserélek másra).

Jó szórakozást!

Készítette: Horváth Melinda

Beküldve:

Betűkirakó

Ezzel a játékkal az 1-2. osztályos gyermekek gyakorolhatják a már tanult betűket. Fejleszti a finommotorikát, grafomotorikát, a szem-kéz koordinációt, a rész-egész észlelését, a gondolkodást és az ismeretek előhívását is gyakorolhatjuk vele.

Szükség van hozzá fehér lapra, vastag filctollra és ollóra. Ha A/4-es lappal dolgozunk, vágjuk 4 részre a lapot. Mindegyik kis lapra írjunk egy, a gyermek által ismert betűt. A betűket vágjuk 3-4 darabba, keverjük össze 2-3 betű darabjait és már kezdődhet is a kirakó! Használhatunk kis- vagy nagy-, illetve írott vagy nyomtatott betűket attól függően, hogy gyermekünk melyiket ismeri fel a legbiztosabban. Azonban mindegyiknél fontos, hogy nagy méretű betűket írjunk. Segítség lehet, ha minden betűt más színnel írunk. Ha a gyermeknek van kedve, ő maga is elkészítheti a kirakó darabjait.

Jó szórakozást!

Készítette: Horváth Melinda

Beküldve:

Játék dobókockával, játék a szavakkal

Készítsenek együtt egy dobókockát. Azt ajánlom, hogy egy bármilyen csomagoló karton doboz papírját használják ehhez, hogy merevebb legyen. Ide teszem a kocka hálózatát, bár biztosan ismerik:

Azért választottam ezt, mert a későbbiekben hasznos lesz ez a játékosan megszerzett tapasztalat, hogy miből áll egy kocka, hogyan lesz a síkból térbeli idom, stb.

Ezután rajzoljanak minden oldalára egy rajzot, az ügyesebb gyerekek maguk, ha nem annyira, akkor segítséggel. A hat kép: nap, hold, felhő, csillag, villám és szivárvány legyen.

  1. Mondják el a hat szót, majd dobjanak a kockával úgy, hogy a gyermek nem látja, és csak az első szótagot vagy az első két hangot mondják: pl. csi, fe, na, stb. Találja ki, mi a szó. Ha sikerül, próbálják meg az első hang leválasztását: sz, v, h, stb.
  2. Dobjon mindenki egymás után (ha van harmadik játékos, még érdekesebb), de ne mondják ki a szót, hanem a második, harmadik, negyedik dobás után egyszerre próbálja meg a gyermek elsorolni az összeset. Próbáljanak meg hat szóig eljutni. Ha más sorrendben mondja, az is jó, de még jobb, ha sikerül a sorrendet is megjegyezni.
  3. Játsszanak egyszerűsített barkochbát. Aki dob, takarja el, amit dobott (vagy a másik játékos csukja be a szemét), és mondja el, hogy mit dobott: pl. amit dobtam, az fenn van az égen, sárga színű, meleget ad, kör alakú és sugarai vannak, stb…, amíg a másik ki nem találja. Kezdjék a felnőttek, majd próbálja meg a gyermek is. Gyerekeknek ez nem szokott könnyű lenni, és nagyon jól fejleszti ezt a „fordított” gondolkodást. Ha megy, lehet a szokott barkochba szabály szerint igen-nem kérdésekkel játszani, aztán elszakadni a dobókockától, és más körben kitalálni és kérdezni, de először szűkítsük le a kört (pl. gondolj egy gyümölcsre, vagy egy állatra, stb.)

Készítette: Gadó Márta