Memória játék számítógépen

Vizuális és auditív (hallási) emlékezet fejlesztése – felkészülés az iskolára

A következő linken egy memória játék található, ahol a párok nem pontosan azonos képek, hanem az iskolára készülés jegyében tanszereket ábrázoló képek. Meg kell keresni a ceruzához a másik ceruzát (egy kicsit másmilyen ceruzát ábrázoló képet), a tolltartóhoz a tolltartót, stb.) Azért válogattam ezeket a képeket, hogy közben a gyerekek beszéljék meg a velük játszó felnőttel -, hogy milyen eszközökre lesz szükség szeptemberben.

https://www.educaplay.com/learning-resources/5458233-memoria.html

Ezután nyissák meg a következő kártyákat, ami egy „hangos” memória játék, a kártya felfordításakor a szót hallják, ennek a párját kell megkeresni.

https://www.educaplay.com/learning-resources/5459555-auditiv_memoria.html

Készítette: Gadó Márt

Mi mindenre jó egy reklámújság?

Ha nem szeretnénk online lenni egész nap…

Ha kevés eszközünk van egy játék készítéséhez…

Ha hetente kapunk egy köteg bolti reklámújságot…

Akkor megmutatom, mennyi mindent lehet játszani a reklámújságok képeinek segítségével. Eszközként csak egy ollóra (és gyerkőctől függően egy fekete filctollra) van szükség.

  • Nézegessük át a képeket a gyermekünkkel. Nevezzük meg a képeket! Figyeljük meg, melyik képet ismeri fel. Melyik ételnek, italnak, tárgynak ismeri a nevét, mit nem ismer még? Melyik méretű képet látja jól, mivel boldogul nehezebben? Segít-e neki, ha filctollal körberajzoljuk, azaz kontúrozzuk a kép szélét?
  • Vágjunk ki ismert képeket a reklámújságból! Vágás előtt segíthet a képek kontúrozása. Az ollóhasználatban, vágásban nagyon eltérő szinten állnak a gyermekek. Úgy fejlődnek, ha nem dolgozunk helyettük, de nem is várjuk el tőlük azt, amire nem képesek.  Aki ügyesen tud vágni, kivághatja a képeket egyedül. Aki még csak egyenes vonalon tud vágni, ő még csak keretet vágjon a kép köré. Akinek még nem megy az ollóhasználat, ott a szülő vegye át ezt a feladatot.

Egy hasznos cikk a témához: https://gyereketeto.hu/kezmuvesek/igy-tanitsd-meg-az-ollo-hasznalatara-1-resz/

  • A kivágott képekkel játszhatunk vizuális (látásos) memóriajátékot.

A képekből válasszunk ki 6 db-ot. Rendezzük ezeket egy sorba. Balról jobbra haladva mondjuk el a képek nevét. Utána tegyük ezt meg még egyszer úgy, hogy minden kép megnevezése után eljátsszuk, hogy lefényképezzük a szemünkkel a képet. Ezt nagyon szokták élvezni. Ha mindent lefotóztunk, fordítsuk le a képeket. Most újból balról jobbra haladva, emlékezetből soroljuk fel a képeket, és mindig fordítsuk is vissza, amit már sikeresen megneveztünk.  

A gyerekek képességei ebben is nagyon eltérőek. Van, akinek túl sok a 6 db kép, ők kezdjenek 3 képpel. Akinek ez könnyű, ott lehet növelni a képek számát.

Játévariációk:

-Kitesszük a 6 kiválasztott képet. Megkérjük a gyereket, hogy csukja be a szemét, mi pedig elveszünk egy képet a sorból. Találja ki, melyik kép hiányzik. Ha jól megy, akár két képet is el lehet venni.

– Kitesszük a 6 kiválasztott képet. Alapos megfigyelés után befotózzuk egyszerre a hat képet, majd a gyerek becsukja a szemét. Mi pedig kicserélünk két képet. Találja ki a gyerek, melyik 2 kép cserélt helyet.

  • Játszhatunk auditív (hallási) memóriajátékot.

Az ismert képekből kiteszünk kb 8 db-ot. A szülő megnevez két képet, majd a gyermek ugyanebben a sorrendben megnevezi és megmutatja a képeket. A megnevezett képek számát folyamatosan lehet növelni. Igyekezzünk ugyanabban a sorrendben megmutatni a képeket!

  • Nyelvi játékokat is játszhatunk a képek segítségével.

-Válogatás főfogalmi csoportok szerint. Válogassuk a képek közül a gyümölcsöket!

Válogassuk a képek közül az innivalókat! Válogassuk a képek közül a tisztálkodószereket!

-Válogassuk ki azokat a képeket, amelyeknek a kezdőhangja: E hang! Bármely másik hanggal lehet játszani.

– Találd ki, melyik képre gondoltam! Kiválasztunk gondolatban egy képet, majd elkezdünk körülírni. Pl. Tejből készül. Fehér a színe, de ha ízesítik, akkor bármilyen színe lehet. Kanállal esszük. (joghurt). Ha ez jól megy, akkor lehet cserélni, a gyermek gondol egy képre, és a szülőnek kell kitalálnia, mire gondolt a gyerkőc.

  • Ha már sokat játszottunk az előző játékokkal, vágjuk félbe a képeket! Így már kirakózni is tudunk. Itt is figyeljünk a fokozatosságra. Kevés, 2-3 képpel kezdjünk. Így 4-6 db fél képet kell tudni párosítani. Fokozatosan növeljük itt is, hogy hány db félképnek kell megtalálni a párját. Eleinte igyekezzünk olyan képeket összeválogatni, amik nagyon különböznek egymástól.

Készítette: Frányóné Turbucz Gabriella

Játék a hangokkal

A látássérült gyermekeknek az iskolai tanulás során sokszor kell a hallásukra, a hallási figyelmükre és emlékezetükre támaszkodniuk. A szóban elhangzott utasításokhoz tartozó vizuális „fogódzók”, például a tábla képe, vagy valamilyen szemléltetőanyag, az ő számukra sokszor kevésbé nyújtanak segítséget. Ezért jó, ha az elhangzottakat jól tudják értelmezni, illetve meg tudják jegyezni. Ráadásul gyakran annyira a látásra tesszük a hangsúlyt, arra ösztönözzük őket, hogy mindent nézzenek meg alaposan, próbáljanak felismerni vizuálisan, hogy sokszor nem is alakul ki rutinjuk a hangok felismerése, a hallottak megjegyzése terén. Ezért fontos és hasznos, ha játszunk a hangokkal.

1., Beltéri hangok

Üljünk csendben kb. 30 másodpercig, és kérjük meg a gyermeket, hogy figyelje, milyen hangokat hall. Az lenne a jó, ha némi gyakorlással eljutnánk oda, hogy nem sorolja fel azonnal, hanem fél percig csak „gyűjti” az információt, és utána mondja el. Kezdetben célszerű beltérben, csukott ablaknál kipróbálni, hiszen, főleg a városban, még így is lesz beszűrődő utcazaj.

2., Hallgassuk meg ugyanígy kint a kert, az utca zajait is!  

Hasonlítsuk össze a beltéri hangokkal! Hol több vagy kevesebb a hang, kint vagy bent? Van olyan, ami kint és bent egyaránt hallható? stb.

3., Hangfelismerő gyakorlatok

– Keltsünk jól ismert hangokat, pl.: papír tépése, gyűrése, vágása, fiók húzogatása, szekrény kinyitása-becsukása, csészében kiskanállal kevergetni, stb. A gyermeket állítsuk háttal, hogy ne láthassa, honnan jön a hang. Még jobb, ha van segítőnk is, így nem kell ide-oda mennünk ahhoz, hogy hangot keltsünk, és a lépések irányából sem tud következtetni a gyermek. Kezdetben egy-egy hangot kelljen felismernie. Fokozatosan növeljük az egymás után „egy blokkban” meghallgatandó, megjegyzendő hangok mennyiségét, akár négy-öt elemig. A gyermek meghallgatja őket, és sorolja fel, mit hallott.

Ez a feladat olykor meglepően nehezen megy egy-egy kisgyereknek, mivel nem tudatosulnak benne a környezete hangjai. Ha nem ismer fel valamit, mutassuk meg neki, mi keltette a hangot, biztassuk, hogy ő is keltsen ilyen hangot, majd újra forduljon el, vagy csukja be a szemét, és hallgassa meg ismét. Némi gyakorlással egyre ügyesebbé válhat.

– Keltsünk kevésbé ismert, vagy kevésbé meghatározható hangokat, ahol inkább pl. az adott tárgy anyagára lehet következtetni a hangból (fa, fém, üveg, műanyag tárgyak hangja, pl. hogy koppan az asztalon a bögre, az üvegpohár, a fém lábos; milyen a kiskanál hangja a különböző anyagú poharakban, bögrékben, stb.) Játszhatunk halk-hangos hangokkal is: a gyermeknek kell megmondani, hogy hangosnak, vagy halknak hallotta az adott hangot.

– Adott mondatot, verssort, éneket vegyünk fel különböző, a gyermek által ismert személyek hangján, illetve a gyermek saját hangján is. Találjuk ki, kinek a hangján szólal meg az adott mondat/ének!

4., A hangfelismerést kombinálhatjuk mennyiség felismeréssel.

Két-három hangforrást megmutatunk a gyermeknek, majd megkérjük, hogy fordítson hátat. Valamelyik hangforrással néhányszor hangot keltünk, a gyermeknek kell megmondania, hogy mi adott hangot, és hányszor. Nehezíthető a feladat, ha minél többet kell megszámlálni (de 6-nál több ne legyen), illetve, ha nem tudja előre, hogy mi fog hangot kelteni. Ez utóbbinál természetesen a jól ismert hangokkal érdemes játszani, hiszen itt már elsősorban a számolás a cél.

5., Történetek hangokkal

Rövid eseménysort mesélhetünk el jellegzetes hangokkal. Pl.: vízforraló tetejét kinyitjuk, megnyitjuk a csapot és vizet töltünk bele, forrásban lévő víz hangja, konyhaszekrény kinyitása, bögre koppan a pulton, kiskanállal való kevergetés hangja, szürcsölés/ nyelés/ nyelvvel való csettintés hangja – ezek a teakészítés hangjai.  A gyermekkel közösen tervezzük el a cselekvéssort, és vonjuk be a hangok keltésébe is. Állapodjunk meg, hogy most nincs beszéd, némán tevékenykedünk, hogy ne áruljuk el, mi történik. Felvehetjük a telefonunkkal, és később újra lejátszva, a gyermekkel együtt elmeséljük, mi történt. Jó feladvány lehet a többi családtagnak is, és a gyermek ellenőrizheti, javíthatja, kiegészítheti a többiek által elmesélteket.

Számtalan rövid tevékenységet lehet „hangjáték” formájában rögzíteni: fogmosás, egyszerűbb ételek-italok készítésének folyamata, stb. Ami nem egyértelmű a hangokból, azt a fantáziánkkal egészítsük ki: Mit készíthetett? Milyen fogkrémet használhat? stb. Ha már több történetünk is van, egy tetszőlegeset játsszunk le a gyermeknek, és kérjük meg, hogy mesélje el, mi történik. Ez jól fejleszti mind a memóriát, mind a nyelvi kifejezőkészséget. A gyerekek sokszor csak az első felismerésig jutnak el: „Fogat mos”. Ilyenkor biztosítsuk őket, hogy jól felismerték, de biztassuk arra, hogy lépésről-lépésre mondják el, mit lehet hallani, mi történik pontosabban.

6., Mesejáték-bemutató

Ismert könyvbeli vagy diafilmen lévő mesékből hangjátékot készíthetünk. Keressünk benne a gyermekkel olyan képeket, eseményeket, amihez otthoni eszközökkel mi magunk tudunk hangokat kelteni. Nem kell túl sok, először talán csak 3-4 mozzanat egy rövid történetben, amihez keltsünk hangot. Nagyon jól fejleszti a koncentrációt és a kommunikációs készséget is, ha a mese nézegetése, mesélése közben van szerepe a kisgyereknek, hogy mikor mivel keltsen hangot. Kis gyakorlás után ez is bemutatható a többi családtagnak, mint egy színdarab. Ügyesebb gyerekek, illetve jól ismert történetek esetén eljuthatunk oda, hogy csak a képeket nézve, főként a gyermek mesél, és a megfelelő helyen a megfelelő hangot kelti. Mi csak kiegészítjük, kicsit segítjük, ha szükséges.

Készítette: Garai Szilvia