Beküldve:

Gyurmatapogató játék

Ezt a játékot két vagy több ember játszhatja. Nagyobb óvodásoknak, kisiskolásoknak ajánlom, de nehezebb feladatokkal nagyobb gyerekeket is bevonhatunk. Szükséges eszközök: gyurma, alátét, papír, vastag filctoll, olló, kisebb kendő vagy terítő. A játék lényege, hogy gyurmából kialakított alakzatot kell tapintás alapján felismerni. Fejleszti a gyermekek kézügyességét (finommotorikáját), vizuális észlelését, tapintását, figyelmét.

Először készítsünk mintakártyákat hozzá! Papírból vágjunk ki négyzeteket, melyekre rajzolhatunk  vastag filctollal betűket (kicsi, vagy nagy, nyomtatott vagy írott), számjegyeket, különböző vonalakat, alakzatokat. Minél összetettebb ez, annál nehezebb kitalálni tapintás alapján.

Helyezzük el ezeket a kártyákat az asztalon, hogy mindenki jól láthassa! Az első játékos egy alátéten gyurmából kialakítja az egyik kártyán látható betűt vagy alakzatot, miközben a másiknak be van csukva a szeme. Ha készen van, letakarja azt egy kendővel, majd a másik játékos elé tolja.  Fontos, hogy közben ne forgassuk el az alátéttel az alakzatot, hanem az ugyanúgy álljon, mint a papíron a minta! A másik játékos a kendő alatt kitapogatja az alakzatot, megmutatja, melyik kártyán lévő rajz azonos vele. Ezután szerepcserével folytatódhat a játék, most a második játékos rak ki az elsőnek mintát gyurmából.

Ha olyan betűket és a számjegyeket szeretnénk kialakítani a gyurmából, melyeket a gyermek már jól felismer, nem szükséges kártyákat használnunk.

Óvodásoknak egyszerűbb formákat, vonalakat rajzoljunk (pl. kör, négyzet, háromszög, álló egyenes…), és egyszerre csak kevés kártyát helyezzünk az asztalra!  Nagyobb gyerekeknek lehet bonyolultabb, egymáshoz hasonlító, kis dologban különböző ábrákat, és a kártyák számát is növelhetjük.

A mintakártyák elkészítésének szempontjai:

  • A filctoll színét úgy válasszuk meg, hogy legyen kontrasztos a papír színével, pl. fehér papírra fekete vagy sötétkék filctollal rajzoljunk!
  • Vastag filctollat használjunk!
  • A kártyák és rajzok mérete legyen akkora, hogy a gyermek jól lássa, de a szükségesnél ne legyen nagyobb méretű, mert így nehezebben látható át az összes.

Készítette: Kolozs Ildikó

Beküldve:

WC papír guriga újrahasznosítási ötletek a Föld napja alkalmából

Körülbelül egy hónappal ezelőtt attól voltak hangosak a hírek, hogy az emberek – sok más termék mellett – tucatjával vásároltak a WC papírt. Ennek apropóján kezdtem el azon gondolkodni, hogyan lehetne felhasználni a megmaradt gurigákat. Az interneten keresgélve számos ötletet találni, melyekből most néhány különlegesebbet és viszonylag egyszerűt gyűjtöttem össze. Mivel április 22. a Föld napja, így az újrahasznosítás jegyében duplán aktuálisak ezek az ötletek.

Különböző nehézségű tevékenységeket fogok felsorolni. Van, amelyet a gyermek egyedül is meg tud csinálni, van, amihez szükség van a szülő segítségére is. Van, amit elsősorban az óvodások élveznek, van, amit az iskolások és van, ami bármely korosztálynak jó. Azonban mindegyikre elmondható, hogy kiválóan fejleszti a vizuális részképességeket, a figyelmet, a nagymozgást, a finommotorikát, a grafomotorikát, a szem-kéz koordinációt és a kreativitást.

Mivel ezek nem a saját ötleteim, mindenhol leírom, melyik honlapról származik.

És akkor, íme, mire is lehet jó a WC papír guriga:

(https://gyermekember.blog.hu/2012/09/18/kreativ_jatekotletek_wc_papir_gurigabol)

Összeállítást készítette: Horváth Melinda

Beküldve:

Szív díszítés – fűzés papíron – ajándéknak is jó ötlet

A fűzés, mint tevékenység végzése hasznos minden gyermeknek, különösen is a gyengénlátó gyermekeknek, hiszen fejleszti a szem-kéz koordinációjukat és a finommotorikájukat is, amelyek elmaradást mutathatnak náluk. Óvodás és iskolás gyermekek számára is ajánlom a következő kézműves foglalatosságot. Az elkészült alkotás ajándékba is adható, például a közelgő Anyák napja alkalmából.

Szükségünk lesz egy kartonlapra, lyukasztóra és fűzőszálra, amely lehet vastagabb fonal, zsinór vagy vékony szalag. Jó, ha van kéznél szigetelő szalag is.

Először rajzoljuk meg a kartonra a mintát, amely bármi lehet. Én szívet készítek most, de lehet óvodai jeleket (pl. gomba, halacska, házikó, pillangó), vagy más egyszerű alakzatokat is (pl. négyzet, kör). Vágjuk ki, majd a szélén kb. 1 centiméterenként készítsünk lyukakat a lyukasztóval. A lyukak száma páros szám legyen, mert akkor jön ki szépen a fűzés mintája.

Körbefűzhetjük a papír szélét szaggatottan, vagy egymásba kapcsolódóan, ill. egyes formáknál jól mutathat, ha a közepén is átfűzzük a fonalat a távolabbi lyukakat összekötve így.

Vágjuk le a fűzőszálat a fűzés célja alapján a megfelelő méretűre! Ha a karton szélén „szaggatottan” szeretnénk fűzni, akkor kicsivel hosszabb legyen attól, mint amivel körbe tudnánk keríteni a mintát. Ha teljesen körbefűzzük, akkor több mint kétszer olyan hosszú legyen. Mindenesetre ne legyen túl hosszú a szál, mert azzal nehezen boldogul a gyermek, inkább pótoljuk majd azt a fűzés közben.

Bármilyen fűzőszálat is használjunk, könnyebb a gyermeknek azt átdugni a lyukakon, ha az elejét körbetekerjük a színétől eltérő színű szigetelő szalaggal (lásd a képen). Ennek hiányában cellux ragasztószalaggal egy kis papírdarabot, és előtte, mögötte a fonalat is betekerhetjük, de a szigetelő szalag a tapasztalatom szerint jobban a helyén marad. Mindez azért szükséges, mert így nem jön szét a fonal, szalag vagy zsinór, és a gyengénlátó gyermeknek könnyebb is észrevennie, hol van annak az eleje.

A fűzőszál végét a karton hátuljára ragaszthatjuk cellux ragasztóval, vagy nagy csomót köthetünk rá, vagy egy gemkapoccsal rögzíthetjük a szélén, amit a fűzés végeztével eltávolítunk a kartonról. A szigetelő szalagot pedig a végén levághatjuk a fűzőszálról. Ha szeretnénk masnit is kötni rá, akkor hagyjunk a fűzés kezdetén és a végén is egy-egy hosszabb fonalat, amelyből elkészítjük majd ezt.

Kisebb gyerekeknek szükség esetén segíteni kell még a fűzés menetében, hogy honnan és melyik lyukba kell befűzni a szálat.

Az elkészült művet tovább díszítheti a gyermek saját rajzával, esetleg matricával, ill. ráírhatunk kedves üzenetet is. Akár hurkapálcikára is rögzíthetjük, vagy akasztót köthetünk rá.

Ha ajándékba szánjuk, biztos nagy örömet szerzünk majd a megajándékozottnak!

Készítette: Kolozs Ildikó

Beküldve:

Színek válogatása csipesszel

 Ez a játék elsősorban óvodás gyermekeknek ajánlott, de alsó tagozatosok is bátran kipróbálhatják.

Fejleszti a vizuális megfigyelőképességet, a finommotorikát és a szem-kéz koordinációt.

Szükség van hozzá egy nagyobb tálcára, különböző színű krepp-papírokra vagy szalvétákra, ruhacsipeszre és annyi tálkára, ahány színnel dolgozunk. Ha nincsenek színes tálkáink, használhatunk például kiszínezett Medvesajtos dobozokat vagy nagyobb muffin papírokat, melyekbe előre belerakunk egy-egy papírgalacsint.

A feladat a következő:

  • Bemelegítésként vagy külön játékként a krepp-papír galacsinokat maga a gyermek is elkészítheti (színenként 6-10 darab). Már itt is megneveztethetjük a gyermekkel a használt színeket, de a válogatás előtt mindenképpen tegyük ezt meg. Érdemes előre feldarabolni a krepp-papírt, mert a gyermek nem biztos, hogy meg tudja ítélni, mekkora darabra van szükség egy galacsinhoz.
  • Ha elkészültek a galacsinok, szórjuk bele őket egy tálcába, rakjuk melléjük a tálkákat és készítsünk ki egy csipeszt is.
  • A gyermeknek az a feladata, hogy a galacsinokat csipesszel megfogva színek szerint szétválogassa azokat és tegye bele őket a megfelelő tálkába. Minden esetben fontos előre megbeszélni, hogy mi jelöli, melyik szín hova kerüljön (pl. a tálka színe vagy egy már belerakott galacsin). Kisebb gyermekeknél vagy akinek kevésbé ügyes a keze, elhagyhatjuk a csipeszt és dolgozhat a puszta kezével.

Készítette: Horváth Melinda

Beküldve:

“Festés” gyurmával

Ha valakinek esetleg nincs otthon gyurmája, az alábbi linken talál egy könnyen elkészíthető gyurmareceptet:

https://szinesotletek.blog.hu/2013/04/11/az_orok_ervenyu_fozheto_gyurma_receptje

Ez a játék már kiscsoportos gyermekekkel is játszható, de 1-2. osztályos gyermekek számára is élvezhetővé lehet tenni. Fejleszti a finommotorikát, a szem-kéz koordinációt, a vizuális megfigyelőképességet és előkészíti a színezésnél fontos vonalhatárok tartását is.

A játékhoz szükség van rajzlapra, vastag fekete filctollra és gyurmára. Használhatunk fehér lapot színes gyurmával, de színes lapot „színtelen” gyurmával is.

Rajzoljunk a lapra egy közepes méretű ábrát. Ez lehet egyszerű geometriai alakzat (pl. kör, négyzet), de lehet teljesen szabálytalan forma is (pl. egy pocsolya). A gyermek feladata, hogy gyurmával kitöltse („kiszínezze”) ezt az alakzatot úgy, hogy a vonalon belül maradjon, és ne maradjanak „kiszínezetlen” területek. Minél egyenesebb az alakzat körvonala, annál egyszerűbb a gyermeknek kitölteni, így a formák megrajzolásával tudunk nehezíteni a játékon.

Variálhatjuk úgy is a játékot, hogy két vagy több alakzatot rajzolunk a lapra különböző színekkel és a gyermek az azonos színű gyurmával tölti ki az ábrát – pl. pirosat pirossal, kéket kékkel stb. Közben a gyermek meg is nevezheti a használt színeket. Azonban itt is fontos, hogy inkább sötétebb színeket használjunk, melyek jól láthatóak a fehér papíron is. A játék ezen változatában fejlődik a színek ismerete, egyeztetése is.

Segíthetünk a gyerekeknek, ha kiporciózzuk a gyurmát az adott forma méretéhez mérten. Íme egy rövid film egy gyurmával való festésről:

https://newcloud.kptk.hu/index.php/s/th9fQ1zFZgN2IX4

Készítette: Horváth Melinda, Kónya Katalin

Beküldve:

Gyurmanyomda

Köztudott, hogy a gyurmázás az egyik legjobb módszer a kis kezek erősítésére, a finommotorika fejlesztésére. Számos fajtája létezik a hagyományos gyurmán kívül, például homokgyurma, só-liszt gyurma, de a kókuszgolyó készítése is ide tartozik.

A most következő játékhoz hagyományos vagy só-liszt gyurmát ajánlok. Összegyúrjuk, 3-4 cm vastagra kilapítjuk, majd a lakásban található apróbb tárgyak egy részét vagy egészét egy pillanatra belenyomjuk. A gyerekek feladata, hogy megtalálják, melyik lenyomathoz melyik tárgy tartozik.

Miért jó ez a játék? Mert a klasszikus árnyékkereső feladatok helyett lehetőség van a tárgyak mintája alapján keresni, vagy ha csak a tárgy egy részét nyomjuk bele, akkor a rész-egész viszony felismerésére is lehetőségünk nyílik. Fejlődik a tapintás, a vizuális megfigyelőkészség, vizuális differenciálás is, nem is beszélve a logikai gondolkodásról.

Természetesen több nehézségi szintet is alkalmazhatunk:

  1. A tárgynak nem az egészét nyomjuk bele a gyurmába, csak egy jellemző részletét.
  2. A kisebbeknek tegyük a gyurma mellé a tárgyakat, hogy így párosítsák. A nagyobbaknak viszont ne mutassuk meg, hanem anélkül próbálják kitalálni, milyen tárgyakat nyomtunk a gyurmába.
  3. Ha van olyan, amit nem sikerült kitalálni, akkor a maradék tárgyakat vászonzsákba tegyük, és tapintás útján próbálják megtalálni a lenyomatok párját, mielőtt kihúznák a tárgyat a zsákból. Ha végképp nem megy, akkor persze kivehetjük, és megnézhetjük közösen.

Készítette: Némethné Izer Szilvia