Tanulási technikák: a gondolattérkép

Ajánlott korosztály: felső tagozatosok és középiskolások.

Milyen esetben ajánlott? Ha egy hosszabb anyagot kell megtanulni, túl sok, rendszerezetlen információt megjegyezni.

A gondolattérkép készítés olyan tanulási technika, amely a lényegkiemeléssel, és egy hatékony rendszerezéssel segíti a tananyag megértését.

Kedves otthoni tanulással küzdő Diák!

Biztosan nem ismeretlen helyzet, amikor adott egy hosszú, átláthatatlan, egybefüggő szöveg, amit valahogy meg kellene érteni, és számonkérésnél visszaadni. A klasszikus, mindenki által jól ismert tanulási technikával, azaz a memorizálással ez nagyon nagy falat. Unalomig ismétled ugyanazokat a mondatokat, mégsem érted, mégsem áll össze az egész téma. Nem valami lelkesítő, igaz?

Miért van ez?

Azért, mert az agyunk sem listáz, hanem az emlékeink, gondolataink színesek, élőek, össze-vissza kapcsolódnak egymáshoz. Az agyunk kreatív, alkotó oldalát szinte sosem használjuk a tanulás során, mindig csak ismétlünk, vázlatot írunk. A gondolattérkép segítséget nyújt az összefüggések jobb megértésében, a tudás rendszerezésében. A lényegretörő szavak, az elrendezés, színek és illusztrációk mind több oldalról támogatják, hogy megjegyezd, amit kell.

Hogyan csináld?

  1. Olvasd el az egész anyagot!
  2. Határozd meg, a központi gondolatot, témát, amiről az egész szöveg szól, és a többi résztéma kapcsolódhat hozzá!
  3. Szedd részekre: milyen résztémákról van szó? Adj nekik címet!
  4. Most haladj résztémánként: olvasd el, próbáld megérteni. Húzd alá, vagy emeld ki a lényegét! Javaslom, hogy résztémánként különböző színeket használj, amik a gondolattérképeden is megjelennek! A lényegkiemelésnél tényleg csak a legfontosabb információkra szorítkozz!
  5. Ha túl sok az aláhúzott szöveg, valószínűleg nem a lényeget sikerült megfognod. A lényeg lényegét is emeld ki!
  6. Most, hogy sikerült a részeket is részekre szedni, rajzolj! Használj hívószavakat és a színeket! Akár rajzolhatsz is.

Példa:

Egy rövid, de tagolatlan, sok információt tartalmazó szöveggel szeretném bemutatni a gondolattérkép készítés menetét.

A szöveg forrása: http://www.tengeri-akvarisztika.hu/tuskesboruek/tengeri-sunok.html

  1. Az egybefüggő, tagolatlan szöveget elolvasom. A központi témát kijelölöm (könnyebb a dolgom, mivel a téma a címmel egyezik). 
  • Majd téma szerint felosztom a szöveget (függőleges vonalakkal), és a lényeget kijelölöm.

A szöveg itt is megtalálható:

https://newcloud.kptk.hu/index.php/s/rsJ2q4yMBPYX7ef

Minden témához különböző színt használok, ez a csapongó szöveg miatt nagyon hasznos.

Elkezdem a gondolattérképet felrajzolni: fektetett lapon, először a központi témát írom fel középre.

Majd a résztémákat. Sajnos mivel a témák nincsenek külön címszó alatt, ezért nekem kell megnevezni őket.

Végül a résztémákhoz felrajzolom a lényegi információkat.

A gondolattérkép-készítés elsőre nehéznek, szokatlannak tűnhet, de kis gyakorlással könnyen bele lehet jönni! Remélem, hasznotokra válik! Jó tanulást!

Készítette: Szekeres Veronika

Mókás ételek

Óvodás és iskolás gyermekek egyaránt szívesen tevékenykednek szüleik mellett a konyhában, főleg ha erre minél gyakrabban lehetőséget biztosítunk a számukra. Bár legtöbbször csak kisebb részmozzanatokat bízunk rájuk a sütés-főzés folyamatában, sok mindent már szinte önállóan is meg tudnak csinálni.

A szendvicsek elkészítése a közös családi reggelikhez, vacsorákhoz izgalmas és vidám feladat lehet a gyengénlátó gyermek számára is, különösen ilyenkor, tavasszal, amikor sokféle friss és színes zöldség között válogathatunk.

Eközben fejlődik gyermekünk szem-kéz koordinációja, finommotorikája, vizuális megfigyelőképessége, testsémája, kreativitása és együttműködési készsége is. Az alapanyagokkal való ismerkedés elősegíti fogalmi készletének bővítését, pontosítását.

Legelső mozzanat a kenyerek/zsömlék megkenése vajjal, margarinnal vagy szendvicskrémmel. Segítség a gyengénlátó gyermek számára, ha a krém színe elüt a megkenendő felülettől (pl. teljes kiőrlésű vagy barnakenyéren a világos színű margarin, fehér kenyéren a májkrém látszik jobban), de ez persze függ a család ízlésétől is.

A kenyereket lehetőleg egyszínű vagy kevésbé mintás tálcára, tányérra helyezzük.

Mókás arcokat alakíthatunk ki a különböző formára vágott felvágottakból, sajtokból, zöldségekből (paradicsomból, paprikából, retek-, hagyma-, sárgarépa- vagy uborkaszeletekből, stb.), főtt tojásból, reszelt sajtból. Díszíthetünk kechuppal, majonézzel, különböző tubusos krémekkel is. A nagyobb és ügyesebb gyerekek a hozzávalók felvágásában, aprításában, reszelésében is részt vehetnek kellő elővigyázatossággal, felügyelettel.

Az arcokon kívül természetesen bármilyen más figurát is készíthetünk, pl. különböző állatokat, virágformát stb. A lehetőségeknek a képzeletünk, és persze a rendelkezésünkre álló alapanyag-választék szab határt.

A vidám és színes szendvicsek látványa és illata, de legfőképpen az elkészítésükben vállalt aktivitás ahhoz is hozzájárulhat, hogy gyermekünk egy-egy, addig „nemszeretem” zöldséget megkóstoljon.

Természetesen készülhet édes változat is gyümölcsökből (pl. eper, banán, kivi- vagy almaszeletek felhasználásával), lekvárral, mézzel vagy nutellával megkenve, kókuszreszelékkel megszórva. A reggeli zabkása is ránk mosolyoghat…

Az elkészült műveket elfogyasztásuk előtt érdemes megörökíteni, a fényképekből akár családi kiállítás is készülhet.

Készítette: Demeterné Pósfai Brigitta

Optikai csalódások, térábrák

Iskolás gyermekeknél már alsó tagozat végén előkerül a vonalzó használata. Gyengénlátó gyermekeknél nem kérhető számon a milliméter pontos ábrázolás, azonban koordináta rendszert, egyszerű grafikai ábrákat rajzolni nekik is tudni kell.

Erre jó gyakorlás lehet a következő rajzos feladat. Én gyengénlátós matematikafüzetet, közepesen vastag fekete filctollat és vonalzót használtam hozzá. Mivel a vonalzón nem minden gyermek látja jól a centiméterek bejelölését sem, így nálam egy egység egy négyzetrács (tehát a vonalzó tényleg csak az egyenes húzásához kell).

Először rajzoljuk meg két egyenes találkozásából a koordinátarendszerünket (minden irányban egyforma hosszú legyen! Jelöljük meg a vonalon az egységeket minden kis négyzetnél! Majd a legfelső pontot kössük össze a rá merőleges tengely első pontjával. Aztán a másodikat a másodikkal, harmadikat a harmadikkal és így tovább. Segítenek a képek!

Ha kész, akkor fordítsuk el a lapot 90 fokkal, és kezdjük újra, fentről lefelé. Ha az összes vonalat meghúztuk, minden második négyzetet beszínezhetünk.

Készítettem többféle ábrát is, a módszer ugyanez, csak a forma más.

Kellemes időtöltést hozzá!

Készítette: Némethné Izer Szilvia

Anyák napi színező, kifeső

Április végén az óvodás és a kisiskolás gyerekek rendszerint az Anyák napjára készülnek. Sokszor téma ez a fejlesztő foglalkozásokon is.

Néhány olyan egyszerűbb színezőt készítettem, melyet a legkisebb óvodások és a nagyon rosszul látó, aliglátó gyermekek is ügyesen ki tudnak színeznek. Lehet a képeket színes ceruzával, zsírkrétával, filctollal, ujjfestékkel, vízfestékkel, temperával festeni, ujjal, ecsettel, fültisztító pálcikával…, ki miben ügyesebb, kinek milyen a látása.




Ügyesebb iskolások, akik már használják a számítógépet és az egeret, különböző programokkal, mint pl. Paint (az szinte mindenkinek van a telepítve) is színezhetnek. Ezt nagyon szokták szeretni a gyerekek és nagyon jól fejteszti a szem-kézkoordinációt. Haladóbb szinten maguk is rajzolhatnak, szerkeszthetnek egyedi képet, akár feliratokkal.

Készítette: Kónya Katalin

Betűvadász

Kinek ajánlott? Alsó tagozatos iskolásoknak, elsősorban azoknak, akiknek a betűfelismerés még gondot okoz.

Mit fejleszt? A vizuális differenciálást, a követő szemmozgásokat, a vizuális figyelmet, koncentrációt, feladattartást.

Mi a feladat? Egy betűt kell keresni az értelmetlen sorok között, jelen esetben a T betűt. A cél, hogy minden keresett betű valahogy meg legyen jelölve: be legyen karikázva vagy át legyen húzva. Természetesen ez a feladat többféle betűvel is elvégezhető. A nagy nyomtatott betűket könnyebb felismerni, de ha ez már jól megy, akkor jöhet a kis nyomtatott betűk vadászata!

Ez a feladat erősen igénybeveszi a gyermek idegrendszerét, ezért mindenképp iktassanak be utána egy pihentető gyakorlatot!

A feladatlap megtalálható itt:

https://newcloud.kptk.hu/index.php/s/EYX7vOZeqxLRajS

Készítette: Szekeres Veronika

Gépírás 7-9.

Korábban írtunk a gépírás fontosságáról egy bejegyzésben. Az első hat gyakorló anyagot már megosztottunk, most ennek folytatása következik.

Ismétlésként: Minden „lecke” elején található egy rövid összefoglaló a legfontosabb szabályokról, majd a gyakorolandó betűk felsorolása következik, végül maga a gyakorlóanyag.

A 7-8-9. gyakorló anyagok elérhetősége:

https://newcloud.kptk.hu/index.php/s/3qw6UP7KsFmDkQv

https://newcloud.kptk.hu/index.php/s/9e0vYPtXsEZ87uT

https://newcloud.kptk.hu/index.php/s/UA1bSO5O0PA9TMZ

Készítette: Horváth Melinda

Emlékszel, mit dobtam?

Ez a játék általános iskolás gyermekeknek ajánlott és mivel sokféle módon variálható és nehezíthető, ugyanolyan kihívást jelenthet egy elsős és egy hetedikes gyermeknek is. Elsősorban a figyelmet, a vizuális emlékezetet, a szeriális emlékezetet és az intermodalitást fejleszti, de fejleszthető vele a vizuális megfigyelőképesség, a finommotorika, az asszociációs képesség és a matematikai alapműveleteket is tudjuk gyakorolni.

A játékhoz nincs másra szükségünk csak egyetlen egy – lehetőleg nem hagyományos (számos) – dobókockára. Erre bármely társasjáték különleges dobókockája megfelel, de akár mi magunk is elkészíthetjük.

Az alapfeladat a következő:

A dobókocka minden oldalához hozzákapcsolunk egy-egy szót. Dobunk a dobókockával mondjuk hármat egymás után. Ezután a gyermeknek a dobások sorrendjében kell elmondania azt a 3 szót, amely a dobott oldalaknak felel meg. Például: Egy színdobókockával játszunk, és azt mondjuk, hogy a sárga a Nap, a piros a cseresznye, a kék a felhő, a lila az ibolya, a narancssárga a tök, a zöld pedig a levél. Dobunk háromszor: kék, lila és zöld. Ennek megfelelően a gyermeknek azt kell mondania, hogy felhő, ibolya, levél. Fontos, hogy a szavakat csak akkor kezdheti el mondani, amikor minden dobás megvolt.

Néhány variáció:

  • A legkönnyebb változat az, amikor a gyermeknek csupán a dobott színeket/ábrákat kell visszamondani. Pl. kék-zöld-lila vagy hold-szivárvány-hópehely.
  • Játszhatjuk úgy is, hogy a dobókocka oldalaihoz olyan szavakat társítunk, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak hozzá. Pl. a piroshoz olyan dolgot keresünk, ami piros színű.
  • Játszhatjuk teljesen véletlenszerű szavakkal is.
  • Az oldalak kaphatnak csupán egy-egy betűt is.
  • Játszhatunk számokkal is. Kezdésnek csak arra kérjük a gyermeket, hogy mondja vissza a dobott számokat. Később kérhetjük arra, hogy adja össze a dobott számokat és a végeredményt mondja. Nagyobb gyermekek esetében játszhatunk szorzással vagy kivonással is (ha már tanulták a negatív számokat). Megadhatunk egymás után következő számokat is (pl. 1-6), de mondhatunk véletlenszerűen kiválasztott számokat is (pl. 1, 3, 4, 6, 8, 10). Azonban úgy gondolom, hogy egyik esetben sem érdemes 10-nél nagyobb számokkal játszani.
  • A szavakat kitalálhatjuk a gyermekkel közösen, de megadhatjuk mi is.
  • Nehezíteni úgy lehet még, hogy fokozatosan növeljük a dobások számát.

Jó játékot kívánok!

Készítette: Horváth Melinda

Torpedó

Kinek ajánlott? Felső tagozatosoknak, de módosításokkal kisebbek is játszhatják.

Mit fejleszt? A síkban való tájékozódást több szempont figyelembevételével, mátrixokban gondolkodást, vizuális gondolkodást.

Hogyan kell játszani?

Mindkét játékos előtt két 10×10-es négyzetrács van. Egyiken a saját hajói vannak, a másikon a párjától elszenvedett lövéseket jelöli. Fontos, hogy egymás tábláját nem láthatják!

Először a saját hajókat kell felrajzolni az egyik táblára: egy egymezős, egy kétmezős, egy hárommezős, egy négymezős és egy ötmezős hajót. A játékot lehet nehezíteni a hajók formájával, és egyszerűsíteni a hajók számával.

A játék menete: az egyik játékos -a támadó- mond egy pozíciót (pl. C8). A védekező játékos megnézi a saját hajói között, hogy azon a mezőn van-e hajója, és ennek megfelelően válaszol. Ha nincs: nem talált. Ha van: talált. Ha van, és azzal a hajó összes mezőjét kilőtte a támadó: talált, süllyedt. Ez után cserélnek, az eddig védekező játékos támad, egészen addig, amíg valamelyiküknek az összes hajója el nem süllyed.

Alacsony látásélesség esetén ne a hagyományos négyzetrácsos papírlappal játsszanak, hanem rajzoljanak nagyobb méretben egy kontrasztos rácsmezőt! Ebben az esetben játszhatnak először kisebb területen, kevesebb hajóval. Látótérproblémák esetén inkább a kontrasztosságra, és ne a túlzott méretnövelésre törekedjenek.

Nagycsoportos óvodások, kisiskolások is torpedózhatnak, ha kisebb területen játszanak, és a számok, betűk helyét valamilyen szimbólummal, színnel helyettesítik.

Készítette: Szekeres Veronika