A Húsvét közeledtével sokan hímes tojásokat készítenek különféle technikákkal. Gondolták volna, hogy térképtűkkel is lehet tojást díszíteni?
A gyermekek finommotorikáját, szem-kéz koordinációját fejleszti a következő játékos tevékenység. Szükség van hozzá hungarocell vagy parafatáblára, színes térképtűkre vagy rajzszegekre, és papírra rajzolt hímes tojásokra. Alább letölthetnek a tojásokhoz sablonokat:
A mintákat kinyomtathatják fehér vagy színes papírra, vagy Önök is készíthetnek ilyeneket. Rajzoljanak egy nagy méretű tojást egy papírra (ne legyen karton, mert azt nehéz átszúrni), majd rá valamilyen minta szerinti elrendezésben vagy össze-vissza fekete vagy színes pöttyöket. Ennek a megrajzolásában a gyermek is részt vehet. A jól láthatóság miatt használjanak vastag fekete, vagy színes filctollakat. A kinyomtatott vagy elkészített tojásokat vágják ki, majd helyezzék rá a vízszintes felületre (pl. asztalra) helyezett hungarocell vagy parafatáblára. A tojásokon található pöttyökbe kell a gyermeknek a megfelelő színű térképtűket vagy rajzszegeket beleszúrnia. Mielőtt nekikezdene, beszéljék meg vele az eszközök helyes használatát, hogy a balesetveszélyt elkerüljék! Kisebb gyermekeknél szükség lehet szülői felügyeletre a tevékenység közben is!
A térképtűkkel díszített tojásokat rajtahagyhatják a táblán, melyet felakaszthatnak vagy kitehetnek egy polcra. Ezzel ünnepi dekorációt varázsolhatnak az otthonukba.
Ebben a társasban a játékosok nem egymás ellen versengenek, hanem együtt juttatják át a „bábukat” a másik oldalra. Két vagy több játékos is részt vehet benne. Ezt az egyszerű társasjátékot kisgyermekekkel is játszhatjuk, mert nincs szükség arra, hogy a dobókocka számképeit leolvassák, vagy, hogy számolják, mennyit kell lépniük. A tojástartó felépítése is segítség lehet nekik a lépések során a bábuk elhelyezésében. A társasjáték a gyermekek szabálytudatát, szabálykövetését fejleszti, emellett a vizuális és szem-kéz koordinációs képességeiket is.
A játék elkészítése:
Szükség lesz egy nagy tojástartóra, amelyben harminc darab tojás helye van. A játékhoz kell még egy olyan dobókocka, melynek az oldalai színekkel vannak megjelölve. Ha nincs ilyen otthon, papírból készíthetnek egyet. Itt található a dobókocka sablonja:
A játék elkészítése:
Szükség lesz egy nagy tojástartóra, amelyben harminc darab tojás helye van. A játékhoz kell még egy olyan dobókocka, melynek az oldalai színekkel vannak megjelölve. Ha nincs ilyen otthon, papírból készíthetnek egyet. Itt található a dobókocka sablonja:
Nyomtassák ki vastagabb papírra, majd színezzék ki az oldalait más-más színűre (pl. piros, kék, citromsárga, zöld, lila, narancssárga). Ha vékony lapra nyomtatták ki, akkor ragasszák rá egy vastagabb kartonpapírra, majd ragasszák össze a kockát! A játék bábui lehetnek a dobókocka színeinek megfelelő bábuk, pompomok, gombok, színes cukorkák, vagy különböző színű papírokból gyúrhatnak galacsinokat is.
A tojástartót úgy kell a játékhoz elhelyezni, hogy hat sora és öt oszlopa legyen. A sortartást, a „bábuk” lépésének útját segítheti, ha a sorok közé színes szalagot vagy fonalat ragasztanak a kiemelkedésekre.
Játékszabály:
Helyezzék el a bábuk gyanánt szolgáló tárgyakat a tojástartó bal oldalán, egymás alá a mélyedésekbe. Az első játékos dob a kockával, majd a megfelelő színű tárgyat eggyel jobbra lépteti a tojástartóban. Ezután a következő játékos ismét dob, majd lép, és így folytatódik a játék. Ha valamelyik bábut sikerült eljuttatni a sor végére, akkor a játék végéig az ott marad, és ha ennek a színét dobnák ki, akkor újra dobjanak, amíg valamelyik másik bábuval nem tudnak lépni. A játék akkor ér véget, ha az összes tárgyat eljuttatták a sorok végére.
A játék elején vagy közben tippelhetnek is, hogy melyik bábu ér hamarabb a sor végére.
Ez a játék fejleszti a vizuális észlelést, a rész-egész viszonyának a megértését, a szem-kéz koordinációt. Óvodás és alsó tagozatos gyermekeknek egyaránt ajánlom.
A játékhoz szükségünk lesz: orvosi pálcikára – spatulára, celluxra, ollóra, ceruzára, fekete filcre, különféle mintájú sütiszaggatóra, színes festékre, ecsetre.
A feladat menete:
1.) Tegyünk egymás mellé 4-8 darab spatulát, annak függvényében, hogy hány darabos puzzlet készítünk. Az egymás mellé helyezett spatulákat celluxozzuk össze, hogy ne jöjjenek szét, amikor majd rajzolunk rájuk.
2.) Az összeragasztott spatulákat fordítsuk meg, és ceruzával rajzoljunk rá egyszerű alakzatokat – háromszöget, kört, csillagot, szívet, állatokat. A rajzoláshoz használhatunk sütiszaggatókat is, így a gyermekünket is be tudjuk vonni a játékkészítésbe.
3.) Amikor rárajzoltuk a mintákat a spatulára, fessük be a mintákat. Miután megszáradt a festék, fordítsuk meg a képünket, és vegyük le a celluxot, és szedjük szét darabjaira a képet.
4.) Az elkészült puzzle-khez készítsünk mintakártyát is, hogy az elején a gyermekünk tudja nézni, hogy mit kell kiraknia. A mintakártyát nézheti a gyermek a telefonból is, de ha van rá lehetőségünk, akkor jobb, ha kinyomtatjuk azokat.
5.) Játék menete:
– Válasszuk ki, hogy melyik puzzlet rakja ki a gyermekünk, és annak a képét mutassuk meg neki, majd közösen beszéljük meg, hogy mi van a képen.
– Adjuk oda a gyermeknek a kiválasztott a puzzlet, és kérjük meg, hogy rakja ki a kép alapján.
– Szóbeli utasításokkal segítsük őt a kirakásban, adjunk neki támpontokat, pl. hogy figyelje az alakzat körvonalát, az segít a kirakásban.
– Nagyobb gyermek megpróbálhatja mintakártya nélkül is kirakni a képet.
Ez a játék egy nagyon izgalmas, kevés eszközt igénylő társasjáték. Fejleszti a finommotorikát, a szem-kéz koordinációt, a vizuális figyelmet, és gyakorolható vele a számlálás is.
Elsősorban óvodás gyermekeknek ajánlom, de szerintem idősebbeknek is nagyon jó móka.
A játékhoz szükségünk lesz: csőtésztára – 30-40 db-ra, attól függően, hogy hányan játsszuk a játékot; a játékosok számával megegyező cipőfűzőre, vagy olyan fonalra/spárgára, amire könnyen fel tudjuk fűzni a tésztákat; valamint dobókockára.
A feladat menete:
1.) Rakjuk ki a tésztákat az asztal közepére. Amennyiben nem egyszínű a terítőnk, és nem látszódik rajta jól a tészta, akkor használjunk valamilyen egyszínű tálcát, vagy színes papírt alátétként, amin jobban látszódnak a tészták.
2.) A játékosok üljenek le az asztal köré, és tegyen mindenki maga elé egy cipőfűzőt/fonalat, amire majd a tésztákat fűzi.
3.) Tegyük az asztal közepére a dobókockát, és kezdődhet a játék.
Játék menete:
1.) A kezdő játékos dobjon egyet a dobókockával, és fűzzön fel annyi tésztát a fonalára, amennyit dobott a kockával.
2.) Ezt követően sorban dobjon és fűzzön a többi játékos is addig, amíg van tészta az asztal közepén.
3.) Amikor elfogyott az összes tészta az asztalról, mindenki számolja meg, hogy hány darabból áll a tésztakígyója.
4.) A játékot az nyeri, akinek a leghosszabb tésztakígyót sikerült elkészítenie.
Ez a játék
elsősorban óvodás gyermekeknek ajánlott, de alsó tagozatosok is bátran
kipróbálhatják.
Fejleszti a
vizuális megfigyelőképességet, a finommotorikát és a szem-kéz koordinációt.
Szükség van hozzá
rajzlapra, különböző színű krepp-papírokra vagy szalvétákra és ugyanolyan színű
filctollakra, ruhacsipeszre, ragasztóra, esetleg egy tálcára.
A feladat a
következő:
Bemelegítésként vagy külön játékként a krepp-papír galacsinokat maga a gyermek is elkészítheti (színenként 6-10 darab). Már itt is megneveztethetjük a gyermekkel a használt színeket, de a válogatás előtt mindenképpen tegyük ezt meg. Érdemes előre feldarabolni a krepp-papírt, mert a gyermek nem biztos, hogy meg tudja ítélni, mekkora darabra van szükség egy galacsinhoz. Közben mi rajzoljunk a lapra mindegyik színnel 1-1 nagyobb vagy 2-2 kisebb kört.
Ha elkészültek a galacsinok, szórjuk bele őket egy tálcába, készítsük ki a csipeszt és az elkészült feladatlapot.
A gyermek feladata az, hogy a galacsinokat csipesszel megfogva tegye az azonos színű karikába. Kisebb gyermekeknél vagy akinek kevésbé ügyes a keze, elhagyhatjuk a csipeszt és dolgozhat a gyermek a kezével.
A válogatás után – vagy egy másik napon, új játékként – a galacsinokat bele is ragaszthatjuk a gyermekkel közösen a körökbe.
Ezzel a játékkal
az 1-2. osztályos gyermekek gyakorolhatják a már tanult betűket. Fejleszti a
finommotorikát, grafomotorikát, a szem-kéz koordinációt, a rész-egész
észlelését, a gondolkodást és az ismeretek előhívását is gyakorolhatjuk vele.
Szükség van hozzá
fehér lapra, vastag filctollra és ollóra. Ha A/4-es lappal dolgozunk, vágjuk 4
részre a lapot. Mindegyik kis lapra írjunk egy, a gyermek által ismert betűt. A
betűket vágjuk 3-4 darabba, keverjük össze 2-3 betű darabjait és már kezdődhet
is a kirakó! Használhatunk kis- vagy nagy-, illetve írott vagy nyomtatott
betűket attól függően, hogy gyermekünk melyiket ismeri fel a legbiztosabban.
Azonban mindegyiknél fontos, hogy nagy méretű betűket írjunk. Segítség lehet,
ha minden betűt más színnel írunk. Ha a gyermeknek van kedve, ő maga is
elkészítheti a kirakó darabjait.
Otthon is végezhető fejlesztő
feladat a különféle termések szétválogatása. Ezekkel gyönyörű képeket is készíthet
a gyermek úgy, hogy gyurmába belenyomkodja egy szép mintát kialakítva így, vagy
papírra, ill. dobozra felragasztja a magokat. Mindezek a tevékenységek
fejlesztik a gyermek finommotorikáját, szem-kéz koordinációját, vizuális
észlelését, feladattudatát, feladattartását, figyelmét.
Kisebb gyermekek, ill. akik még
nem gyakorlottak a válogatásokban, először kétfelé szortírozzanak, míg akiknek
ez már nem jelentene kihívást, három- vagy négyfelé is válogathatják a terméseket. Egyszerűbb és
rövidebb lesz a feladat, ha mindegyikből csak néhány darabot teszünk egy tálba,
míg ha sokat rakunk, akkor hosszabb ideig tart majd a válogatás, nagyobb
kitartásra van szükség. Ahogy a gyermek fejlődik, ügyesedik, egyre többféle
termést, és azokból egyre több darabot adhatunk neki válogatás céljából. Azoknak
a gyerekeknek, akiknek jobb a közeli látásélességük, és fejlettebb a
finommotorikájuk, adhatunk kisebb magokat, pl.: kávészemek, napraforgómag, sárgaborsó,
lencse, babszemek, rizs, kukorica, vöröslencse. Akik közelre nagyon rosszul
látnak, ill. gyenge a finommotorikájuk, először nagyobb terméseket
válogassanak, pl.: tökmag, mogyoró, dió, mandula, nagyobb babszemek, gesztenye,
makk. Tegyük a különféle terméseket egy
tálba, majd a termések számának megfelelő számú kisebb tálkát vagy dobozt
helyezzünk sorban az asztalra. Tehetünk tálcát is ezek alá. Beszéljük meg a
gyermekkel, melyik milyen mag, honnan lehet felismerni. Hívjuk fel a figyelmét
a látható és a tapintható tulajdonságokra is! Ezután mondjuk el és mutassuk is,
hogy melyik magokat hova kell tennie, majd kezdődhet a válogatás.
A szétválogatott magokból
terméskép is készíthető. Kisebb gyermekek só-liszt, vagy levegőre száradó
gyurmába is belenyomkodhatják a magokat. Előtte nyújtsuk ki vékonyra a gyurmát,
majd egy kör vagy négyszög alakú tárgyat helyezzünk rá és vágjuk körbe. Virág
vagy más sütikiszúró formát is használhatunk.
Másik lehetőség, hogy a magokat papírra ragasztjuk fel. Rajzoljunk, vagy nyomtassunk ki ehhez egy mintát, egy figurát, amelynek az egyes részeit ragasztózzuk be hobbiragasztóval vagy más folyékony ragasztóval, majd a gyermek erre a területre ráteheti a nagyobb magokat vagy rászórhatja a kisebb terméseket. Papírdobozok fedelét, oldalát is díszíthetjük a felragasztott magokból kialakított szép mintákkal.
Óvodás és iskolás gyermekek
egyaránt szívesen tevékenykednek szüleik mellett a konyhában, főleg ha erre
minél gyakrabban lehetőséget biztosítunk a számukra. Bár legtöbbször csak
kisebb részmozzanatokat bízunk rájuk a sütés-főzés folyamatában, sok mindent
már szinte önállóan is meg tudnak csinálni.
A szendvicsek elkészítése a közös
családi reggelikhez, vacsorákhoz izgalmas és vidám feladat lehet a gyengénlátó
gyermek számára is, különösen ilyenkor, tavasszal, amikor sokféle friss és
színes zöldség között válogathatunk.
Eközben fejlődik gyermekünk
szem-kéz koordinációja, finommotorikája, vizuális megfigyelőképessége,
testsémája, kreativitása és együttműködési készsége is. Az alapanyagokkal való
ismerkedés elősegíti fogalmi készletének bővítését, pontosítását.
Legelső mozzanat a
kenyerek/zsömlék megkenése vajjal, margarinnal vagy szendvicskrémmel. Segítség
a gyengénlátó gyermek számára, ha a krém színe elüt a megkenendő felülettől
(pl. teljes kiőrlésű vagy barnakenyéren a világos színű margarin, fehér
kenyéren a májkrém látszik jobban), de ez persze függ a család ízlésétől is.
A kenyereket lehetőleg egyszínű
vagy kevésbé mintás tálcára, tányérra helyezzük.
Mókás arcokat alakíthatunk ki a
különböző formára vágott felvágottakból, sajtokból, zöldségekből
(paradicsomból, paprikából, retek-, hagyma-, sárgarépa- vagy uborkaszeletekből,
stb.), főtt tojásból, reszelt sajtból. Díszíthetünk kechuppal, majonézzel,
különböző tubusos krémekkel is. A nagyobb és ügyesebb gyerekek a hozzávalók
felvágásában, aprításában, reszelésében is részt vehetnek kellő
elővigyázatossággal, felügyelettel.
Az arcokon kívül természetesen
bármilyen más figurát is készíthetünk, pl. különböző állatokat, virágformát
stb. A lehetőségeknek a képzeletünk, és persze a rendelkezésünkre álló
alapanyag-választék szab határt.
A vidám és színes szendvicsek
látványa és illata, de legfőképpen az elkészítésükben vállalt aktivitás ahhoz
is hozzájárulhat, hogy gyermekünk egy-egy, addig „nemszeretem” zöldséget
megkóstoljon.
Természetesen készülhet édes
változat is gyümölcsökből (pl. eper, banán, kivi- vagy almaszeletek
felhasználásával), lekvárral, mézzel vagy nutellával megkenve,
kókuszreszelékkel megszórva. A reggeli zabkása is ránk mosolyoghat…
Az elkészült műveket elfogyasztásuk előtt érdemes megörökíteni, a fényképekből akár családi kiállítás is készülhet.
Az öltöztető babáknak többféle változatával találkozhatunk.
Ismerünk térbeli, megfogható, műanyag vagy textilből készült csecsemő-,
kislány- és kisfiú babákat, „akiket” valósághű, a miénkhez hasonló, csupán
méretben kisebb ruhákkal öltöztethetünk fel. Ebbe a kategóriába tartoznak a
Barbie-babák női és férfi változatai is. És vannak síkbeli, papír-vagy mágneses
babák, amelyekre szintén papírból vagy mágnesből készült ruhákat rögzíthetünk.
Most egy olyan, síkbeli változattal ismerkedjünk meg,
amelyhez még ruha sem kell, mégis számtalan, a legkülönfélébb színű és
mintázatú ruhakölteménnyel „büszkélkedhet”.
Rajzoljunk egy nagyméretű kislány-vagy kisfiúalakot (nagyobb
óvodások, iskolások maguk is megrajzolhatják), vagy nyomtassuk ki a mellékelt
sablont. Gyermekünk színezze ki a fejét, a végtagjait és a cipőjét (a ruháját
nem szükséges kiszínezni).
Egy hegyes kisollóval óvatosan vágjuk körbe a rajzon a
ruha-részt, és teljesen távolítsuk el a rajzról. (Kisiskolásoknak elég
kilyukasztani a papírt és elkezdeni a vágást, utána már önállóan tudják
folytatni.) Így középen egy ruhaalakú lyuk keletkezik. (A baba-alakot ne vágjuk
körbe, maradjon egyben a rajz a papíron, csak a ruhája hiányozzon.)
Kezdődhet a móka!
Attól függően, hogy milyen felületre helyezzük a kislány-vagy
kisfiúbabánkat, változik ruházatának a mintája. Tehetjük asztallapra, mintás
terítőre, csomagolópapírra, térképre, függönyre vagy akár az ablaküvegre is –
számtalan módon „felöltöztethetjük”.
Jelen esetben nem a pénztárcánk, hanem gyermekünk fantáziája szab határt a lehetőségeknek…
A csipeszelés fejleszti a gyengénlátó gyermekek
kézügyességét (finommotorikáját), kézerejét, szem-kéz koordinációját. A
feladatokhoz, játékokhoz szükség lesz ruhacsipeszekre, melyek lehetnek fából
készültek, natúr színűek, vagy műanyagok, színesek. Próbáljuk ki, hogy mennyire
nehéz összenyomni, a gyermek tud-e majd velük játszani.
Színek egyeztetése
A következő játékokhoz színes ruhacsipeszek kellenek. Ezeket
a tevékenységeket elsősorban ép színlátással rendelkező gyermekeknek ajánlom. Színtévesztő
gyermekek esetén adhatunk minden színnek más jelölést, ezzel segítve a
megkülönböztetést, pl. sárga-nap, zöld-levél, kék-hal vagy felhő, piros-szív.
Ezeket a csipeszekre és a papírokra is rajzoljuk rá!
Ragaszthatunk színes papírokat egy cipősdoboz oldalaira, majd a gyermeknek az azonos színű csipeszeket kell felcsíptetni azokra.
Egy vastagabb fehér papírból kivágott csíkra rajzolhatunk egymás mellé színes korongokat. Ajánlom a vastag filctoll használatát, hogy a színek erőteljesek legyenek. A korongok körvonalait is erősítsük meg fekete filctollal! A gyermeknek olyan csipeszeket kell felcsíptetnie rá, amilyenek a korongok színei.
Ez a feladat a gyermek szerialitását fejleszti, azaz a sorrend felismerésének, és megismétlésének a képességét. Magasabb vagy alacsonyabb peremű doboz szélére felrakhatunk két-három-négy különböző színű csipeszt, majd a gyermek folytassa tovább a szabály szerint a sorozatot. A dobozba elhelyezhetünk egy házikót is, melynek a kerítését kell megépíteni ilyen módon.
Mennyiségek
egyeztetése
Vágjunk ki vastag papírból, kartonból kör, négyzet, vagy téglalap formát! Rajzoljuk meg a körcikkeket, vagy négyszögnél az átlókat, majd az egyes részekre rajzoljunk néhány darab figurát, melyeket ki is színezhetünk. Az ábrák legyenek megfelelő méretűek és vonalvastagságúak. Itt is ajánlott a vastag filctoll használata. A gyermeknek meg kell számolnia az egyes területeken található rajzokat, majd ugyanannyi csipeszt kell felhelyeznie azokhoz. A játék által a gyermek számolási készsége is fejlődik.
Kivághatunk vastagabb papírból, kartonból különféle, a
gyermek által ismert figurákat, melyeknek a hiányzó részeit kell majd a csipeszekkel
pótolni. A gondolkodását is fejleszthetjük, ha a gyermeknek kell felismernie a
figurát, és rajta a hiányt. Ha nem tudná, vezessük el a megoldásig segítő
kérdésekkel, vagy mutathatunk egy hasonló képet, vagy készíthetünk rajzot,
amellyel hasonlítsa össze, és így ismerje fel a különbségeket. A csipeszekkel
kell kirakni pl.:
Nagyobb gyerekeket bevonhatunk a házimunkába, a
szárítókötélre való teregetésbe, a ruhák felcsíptetésébe. Akik nem érik még azt
fel, megpróbálhatják csipeszes körszárítóra a zoknikat, fehérneműket
felhelyezni.
Játék céljából húzzunk ki a lakásban egy vastagabb madzagot/fonalat/kötelet
két tárgy közé, ahol nem balesetveszélyes (ne lehessen elesni, felbukni benne).
Meg is jelölhetjük, ha a közepére, vagy néhány helyre élénk színű, rövidebb
csíkot kötünk, ami lehet krepp-papírból vagy ruhaanyagból, így jobban látható
messzebbről is. Többféle dolgot is csipeszelhetünk rá:
Magazinokból, reklámújságokból kivághatunk ruhákról készült képeket. Ezeket tartósabbá tehetjük, ha ráragaszthatjuk keményebb lapra. A jól láthatóság érdekében körbe is rajzolhatjuk ezeket vastagabb fekete filctollal, ill. a zsebeket, kivágásokat, a ruhák fontosabb részleteit megjelölhetjük ily módon. Ha van otthon papírból készült öltöztetős baba, vagy Barbie baba, ezeknek a ruháit is felcsíptethetjük a madzagra.
Iskolások négyzet alakú papírcetlikre felírhatják egyenként az abc betűit, majd összekeverés után a kötélre sorban felcsíptethetik azokat. Kirakhatnak a betűkből értelmes szavakat is. Ugyanígy lehet játszani számjegyekkel is: sorba rendezni, vagy számokat megalkotni belőlük.